„Addig üsd a vasat, amíg meleg“, szokták mondani, nálunk ez valahogy úgy hangzik, hogy addig mérd a számítógépet, amíg nyitva a múzeum. Tavasszal a járvány miatt zárva volt, és félő, hogy az ősz is hasonló korlátozásokat hoz. Most viszont lehet mérni, így a múlt hét után ismét rászántunk egy napot. Az összeadó feltérképezésén dolgoztunk alapvetően, jól is haladtunk, a legjobb hír mégsem ez.
Benedek, az egyik új csapattag szúrta ki, hogy nem pusztán megvannak a kábelek a vezérlőasztal alatt, hanem tizenkettesével össze is vannak kötve a drótok. Nyilván így forrasztották le őket a rendezőkből. Ez tehát azt jelenti, hogy maradt egy kis kapaszkodó azzal kapcsolatban, hogyan is voltak összekötve a gép különböző részei egymással. Őszintén, ez több, mint amit remélni mertem!
Szintén Beni vette észre (akkor még egy közmondás: „az új seprű jól seper”), hogy az újabb memóriaszekrény alatt ott van a hiányzó, negyedik kábel. Ez is megvan tehát, szintén összetekerve tucatonként a vezetékek. Erről némileg nehéz volt fotót csinálni, lévén egy zárt dobozban van most, de azért csak sikerült:
Most lesz egy kis nyári szünet a mérésekben, de reméljük, hamarosan folytatjuk.