Egy forró nap éjszakája

Gábor lebetegedett, nekem azonban volt egy kis időm, és mivel ezer éve nem haladt a mérés, gondoltam csináljunk ma valamit. Regi szerencsére ráért, így ketten már neki tudtunk állni. Az Irányító panel rajzai Gábornál vannak, így jobb híján elkezdtük a Programleolvasót méricskélni. Három relé volt, ami új típusú, ezeket hamar felmértük, és lehetett is készíteni a “lepedőt”, azt az A0 méretű papírlapot, amire első körben a mért kapcsolatokat felrajzoljuk.

Ebben sokat segít az a kis program, ami a relétípusokból elkészíti a KiCAD kapcsolási rajzot. Oké, pont a kapcsolások, azaz a kapcsolatok nincsenek még meg, de a relék fel vannak tüntetve. Így valahogy, csak nem kettő, hanem 162 relével:

A KiCAD nem csak ingyenes, de a fájljai is egyszerű szövegfájlok, nem egy nagy varázslat ilyet szoftverből készíteni, és akkor nem kell kézzel rajzolgatni. Nem segített viszont, hogy a 6-os változatra mindent átvariáltak, így némi tanakodás után egyszerűbbnek tűnt az 5-öst visszarakni a gépemre.

Elkészült tehát a Lepedő, ki is nyomtattattuk, ittunk is a sikerre egy kávét, ott is maradt a kávézóban nyomtatott papírtekercs, de azért persze meglett. Közben nem veszítettünk egy-két liter víznél többet fejenként, de a lényeg, hogy elkezdődött végre a P panel visszafejtése is!

Most ilyen:

A kis cetliket az alapból összezárt reléérintkezők közé szúrtuk azért, hogy ne mérjünk rajtuk keresztül hibásan összeköttetéseket.

Holnapra zivatarokat mondanak, amik pár fok lehűlést hozhatnak. Nem bánnám.

Comments are closed.