{"id":297,"date":"2020-01-26T11:58:25","date_gmt":"2020-01-26T11:58:25","guid":{"rendered":"http:\/\/mesz-i.org\/?page_id=297"},"modified":"2020-01-26T12:29:44","modified_gmt":"2020-01-26T12:29:44","slug":"cimzesi-modszerek","status":"publish","type":"page","link":"http:\/\/mesz-i.org\/?page_id=297","title":{"rendered":"C\u00edmz\u00e9si m\u00f3dszerek"},"content":{"rendered":"

A \u201emodern\u201d informatika kezdete -kb. 1940-es \u00e9vek- \u00f3ta az egyik sarkalatos k\u00e9rd\u00e9s az adatok elektronikus t\u00e1rol\u00e1sa volt, a 2000-es \u00e9vek elej\u00e9ig a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek mem\u00f3ri\u00e1ja nagyon korl\u00e1tozott volt. Korl\u00e1tozott volt mind t\u00e1rol\u00f3 kapacit\u00e1sban, mind m\u00e9retben. Az adatt\u00e1rol\u00e1s els\u0151 l\u00e9p\u00e9se a t\u00e1rol\u00f3 elem kiv\u00e1laszt\u00e1sa, szaksz\u00f3val a c\u00edmz\u00e9s, erre j\u00f3 p\u00e9lda, mint amikor a szekr\u00e9nyben egy meghat\u00e1rozott helyre elrakunk valamit: \u201emelyik fi\u00f3kban van most a borsdar\u00e1l\u00f3? – Fentr\u0151l a harmadik fi\u00f3k jobb h\u00e1ts\u00f3 r\u00e9sz\u00e9n van.\u201d Ezzel pontosan meghat\u00e1roztuk a borsdar\u00e1l\u00f3 hely\u00e9t a konyhaszekr\u00e9nyben. Hasonl\u00f3an a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p mem\u00f3ri\u00e1j\u00e1ban minden egyes sz\u00f3<\/a>nak, van egy egyedi c\u00edme. Ez a c\u00edm technikailag egy bin\u00e1ris k\u00f3d, n\u00e9h\u00e1ny szakirodalomban \u201ec\u00edm sz\u00f3nak\u201d nevezik, hiszen hasonl\u00f3an viselkedik, mint a kor\u00e1bban bemutatott g\u00e9pi sz\u00f3.<\/p>\n\n

Amikor a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p m\u0171veletv\u00e9gz\u0151 egys\u00e9ge (pl. egy \u00f6sszead\u00f3 modul) egy m\u0171veletet elv\u00e9gez ki kell jel\u00f6lni, hogy milyen adatokkal tegye azt. Itt fontos megjegyezn\u00fcnk, hogy most \u00fan. alacsony szint\u0171 (g\u00e9pi k\u00f3d\u00fa) programoz\u00e1sr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk, a magas szint\u0171 programnyelvekben ezzel a programoz\u00f3nak m\u00e1r nem kell foglalkoznia, hiszen azt a tulajdons\u00e1got a ford\u00edt\u00f3 program \u201eeltakarja\u201d. T\u00f6bb m\u00f3dszert is fejlesztettek azzal kapcsolatban, hogy milyen m\u00f3don tudjuk kijel\u00f6lni a m\u0171veletv\u00e9gz\u0151 egys\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra, hogy milyen adatokkal dolgozzon. Ehhez el\u0151sz\u00f6r n\u00e9zz\u00fck meg az al\u00e1bbi p\u00e9ld\u00e1kat. Feltehet\u0151en sokan eml\u00e9keznek m\u00e9g r\u00e1, -f\u0151leg akinek kisiskol\u00e1s kor\u00fa gyermeke van-, amikor az alapm\u0171veleteket tanult\u00e1k az iskol\u00e1ban, m\u00e9g pap\u00edron:<\/p>\n\n\n

\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n

K\u00e9s\u0151bb egym\u00e1s ut\u00e1n kellett gyakorolni a m\u0171veleteket. A feladat \u00edgy sz\u00f3lt \u201ev\u00e9gezd el az els\u0151 \u00e9s a m\u00e1sodik oszlopban megadott sz\u00e1mokkal a kijel\u00f6lt m\u0171veletet, az eredm\u00e9nyt \u00edrd be a harmadik oszlopba\u201d:<\/p>\n\n\n

\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n

Azt\u00e1n k\u00e9s\u0151bb megjelentek az \u00fan. param\u00e9teres egyenletek, \u00e9s a param\u00e9teres fel\u00edr\u00e1si m\u00f3d \u00e9s \u00e9rtelmet kapott a k\u00f6vetkez\u0151 kifejez\u00e9s:<\/p>\n\n\n

\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n

Ahol \u201eA\u201d \u00e9s a \u201eB\u201d a k\u00e9t t\u00e9nyez\u0151je (ezt informatik\u00e1ban \u201eoperandusnak\u201d nevezz\u00fck) az \u00f6sszead\u00e1snak, \u00e9s a C az eredm\u00e9ny. Ezt \u00fagy olvassuk ki, hogy \u201eC legyen egyenl\u0151 A \u00e9s B \u00f6sszeg\u00e9vel\u201d. Ha j\u00f3l megfigyelj\u00fck itt az \u201eutas\u00edt\u00e1s\u201d h\u00e1rom \u00e9rt\u00e9k \u201ehely\u00e9nek kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1t\u201d tartalmazza, a k\u00e9t operandus\u00e9t (amit \u00f6ssze kall adni) \u00e9s az eredm\u00e9ny\u00e9t. Ha ezt a m\u00f3dszert k\u00f6vetj\u00fck a programoz\u00e1s sor\u00e1n, akkor ezt h\u00e1rom c\u00edmes c\u00edmz\u00e9si m\u00f3dszernek<\/u><\/strong> nevezz\u00fck.<\/p>\n\n

M\u00e1sik elterjedt lehet\u0151s\u00e9g az \u00fan. egy c\u00edmes c\u00edmz\u00e9si m\u00f3dszer,<\/u> <\/strong>mely sor\u00e1n egy c\u00edmet haszn\u00e1lunk, a k\u00f6vetkez\u0151 p\u00e9ld\u00e1ban szeml\u00e9ltetj\u00fck. Szint\u00e9n gyakori matematikai sz\u00e1mol\u00e1si p\u00e9lda, mely \u00fagy kezd\u0151dik, hogy \u201evedd a sz\u00fclet\u00e9sed \u00e9vsz\u00e1m\u00e1t, adj hozz\u00e1 5-\u00f6t az eredm\u00e9nyt szorozd meg 2-vel, az \u00edgy kapott sz\u00e1mhoz add hozz\u00e1 azt a percet amit most mutat az \u00f3ra, az \u00edgy kapott sz\u00e1mot \u00edrd be a 4. oldalon l\u00e9v\u0151 n\u00e9gyzetbe\u201d. Ha j\u00f3l megfigyelj\u00fck, itt mindig csak egy \u00faj adatra t\u00f6rt\u00e9nik hivatkoz\u00e1s, a m\u0171velet m\u00e1sik operandusa az el\u0151z\u0151 eredm\u00e9ny, vagy az els\u0151 l\u00e9p\u00e9sn\u00e9l a \u201evedd a…\u201d \u00e9rt\u00e9ke, majd a v\u00e9geredm\u00e9nyt a \u201eaz \u00edgy kapott sz\u00e1mot \u00edrd be a 4. oldalon l\u00e9v\u0151 n\u00e9gyzetbe\u201d \u201eutas\u00edt\u00e1s\u201d hat\u00e1s\u00e1ra \u00edrta le az, aki v\u00e9gig sz\u00e1molta a feladatot.\u00a0 Ebben az esetben az informatikai gyakorlatban a \u201er\u00e9szeredm\u00e9ny\u201d t\u00e1rol\u00e1s\u00e1ra egy \u00fan. \u00e1tmeneti t\u00e1rol\u00f3t haszn\u00e1lunk, amely a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p m\u0171veletv\u00e9gz\u0151 egys\u00e9g\u00e9ben ker\u00fclt kialak\u00edt\u00e1sra. Ezt leggyakrabban \u201eakkumul\u00e1tornak\u201d nevezik. Ezt a c\u00edmz\u00e9si m\u00f3dszert haszn\u00e1l\u00f3 g\u00e9pekn\u00e9l \u00e1ltal\u00e1ban van egy utas\u00edt\u00e1s, mely egy megadott c\u00edmr\u0151l egy \u00e9rt\u00e9ket az akkumul\u00e1torba t\u00f6lt, majd az utas\u00edt\u00e1sban megadjuk, hogy melyik mem\u00f3ria c\u00edmen l\u00e9v\u0151 adatot kell hozz\u00e1adni, kivonni, szorozni stb. az akkumul\u00e1torban t\u00e1rolt \u00e9rt\u00e9khez. V\u00e9g\u00fcl lesz egy olyan utas\u00edt\u00e1s, amelyik az akkumul\u00e1torban l\u00e9v\u0151 \u00e9rt\u00e9ket egy megadott mem\u00f3ria c\u00edmre elt\u00e1rolja.<\/p>\n\n

K\u00eds\u00e9rleteztek m\u00e1s c\u00edmz\u00e9si m\u00f3dszerekkel is, pl. k\u00e9t c\u00edmes g\u00e9pek, kevert c\u00edmz\u00e9si m\u00f3dszereket is haszn\u00e1ltak, ut\u00f3bbira j\u00f3 p\u00e9lda, pl. egy alapvet\u0151en egy c\u00edmes g\u00e9p n\u00e9h\u00e1ny m\u0171velet elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9hez lehet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt k\u00e9t c\u00edmes utas\u00edt\u00e1s elv\u00e9gz\u00e9se. N\u00e9h\u00e1ny helyen olvashatunk arr\u00f3l, hogy pr\u00f3b\u00e1lkoztak n\u00e9gy illetve \u00f6t c\u00edmes<\/strong> g\u00e9pekkel is. Ezekn\u00e9l a g\u00e9pekn\u00e9l a 3 m\u0171veleti operandus c\u00edme ut\u00e1n a k\u00f6vetkez\u0151 utas\u00edt\u00e1s c\u00edm\u00e9t tartalmazta m\u00e9g az utas\u00edt\u00e1s. Az \u00f6t c\u00edmes g\u00e9pek eset\u00e9n, pedig ez kieg\u00e9sz\u00fclt azzal a felt\u00e9tellel, ha az eredm\u00e9ny 0, akkor az egyik, ha pedig nem 0, akkor a m\u00e1sik c\u00edmet vette figyelembe. Elm\u00e9letben sokat foglalkoztak ez ut\u00f3bbi c\u00edmz\u00e9si m\u00f3dszerek kidolgoz\u00e1s\u00e1val, azonban azt nem tudjuk, hogy ilyen g\u00e9pek (n\u00e9gy illetve \u00f6t c\u00edmes g\u00e9pek) k\u00e9sz\u00fcltek-e valaha.<\/p>\n\n\n

<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A \u201emodern\u201d informatika kezdete -kb. 1940-es \u00e9vek- \u00f3ta az egyik sarkalatos k\u00e9rd\u00e9s az adatok elektronikus t\u00e1rol\u00e1sa volt, a 2000-es \u00e9vek elej\u00e9ig a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek mem\u00f3ri\u00e1ja nagyon korl\u00e1tozott volt. Korl\u00e1tozott volt mind t\u00e1rol\u00f3 kapacit\u00e1sban, mind m\u00e9retben. Az adatt\u00e1rol\u00e1s els\u0151 l\u00e9p\u00e9se a t\u00e1rol\u00f3 elem kiv\u00e1laszt\u00e1sa, szaksz\u00f3val a c\u00edmz\u00e9s, erre j\u00f3 p\u00e9lda, mint amikor…<\/p>\n

Tov\u00e1bb<\/i><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-297","page","type-page","status-publish","hentry"],"jetpack_sharing_enabled":true,"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/mesz-i.org\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/297","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"http:\/\/mesz-i.org\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"http:\/\/mesz-i.org\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/mesz-i.org\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/mesz-i.org\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=297"}],"version-history":[{"count":8,"href":"http:\/\/mesz-i.org\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/297\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":313,"href":"http:\/\/mesz-i.org\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/297\/revisions\/313"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/mesz-i.org\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=297"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}