{"id":136,"date":"2019-11-28T22:09:23","date_gmt":"2019-11-28T22:09:23","guid":{"rendered":"http:\/\/mesz-i.org\/?page_id=136"},"modified":"2019-12-10T23:05:16","modified_gmt":"2019-12-10T23:05:16","slug":"szo","status":"publish","type":"page","link":"http:\/\/mesz-i.org\/?page_id=136","title":{"rendered":"Sz\u00f3"},"content":{"rendered":"

A sz\u00f3 (word) fogalm\u00e1t az informatik\u00e1ban t\u00f6bb jelent\u00e9ssel is haszn\u00e1lj\u00e1k. Ez laikusok, s\u0151t kezd\u0151 informatikusok sz\u00e1m\u00e1ra is neh\u00e9zs\u00e9get okozhat. Ezen az oldalon, mivel ez alapvet\u0151en egy informatika t\u00f6rt\u00e9neti oldal, egy r\u00e9gi “klasszikus” jelent\u00e9s\u00e9t alkalmazzuk (g\u00e9pi sz\u00f3 vagyis angolul computer architecture word<\/a>), melyet a k\u00e9s\u0151bbiekben b\u0151vebben is kifejt\u00fcnk.<\/p>\n\n\n

Bin\u00e1ris sz\u00e1mok<\/h2>\n\n\n

A (g\u00e9pi)sz\u00f3 fogalm\u00e1nak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez el\u0151sz\u00f6r a bin\u00e1ris (kettes sz\u00e1mrendszer) sz\u00e1mok vil\u00e1g\u00e1r\u00f3l kell n\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3t ejten\u00fcnk. A bin\u00e1ris rendszerben az alapegys\u00e9g a “bit<\/strong>“. A bit<\/a>\u00a0 egy r\u00f6vid\u00edt\u00e9s a “b<\/strong>inary digit<\/strong>” (bin\u00e1ri sz\u00e1mjegy) szavakb\u00f3l sz\u00e1rmazik. Egy bit k\u00e9t \u00e1llapotot tud felvenni, azaz egy biten k\u00e9t \u00e9rt\u00e9ket tudunk \u00e1br\u00e1zolni. Legegyszer\u0171bben ez a k\u00e9t \u00e9rt\u00e9k a 0 \u00e9s az 1, azonban az informatik\u00e1ban a k\u00e9t \u00e9rt\u00e9k k\u00f6z\u00f6tt nem lehet mennyis\u00e9gi \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1st tenni (h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9letben, pl. olyan mint a jobb vagy bal oldal)M\u00e1r a modern sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnika kezdet\u00e9n t\u00f6bb megold\u00e1s is sz\u00fcletett arra,hogyan lehet egy tetsz\u0151leges mennyis\u00e9get (most az egyszer\u0171s\u00e9g kedv\u00e9\u00e9rt csak az \u00fan. term\u00e9szetes sz\u00e1mokr\u00f3l, azaz a pozit\u00edv eg\u00e9szek \u00e9s a nulla, besz\u00e9l\u00fcnk) \u00e1br\u00e1zolni bin\u00e1ris rendszerben. Arra hamar r\u00e1j\u00f6ttek, hogy t\u00f6bb bitet kell “\u00f6sszefogni” \u00e9s t\u00f6bb bites kifejez\u00e9seket kell erre haszn\u00e1lni. Eleinte ezt nevezt\u00e9k bin\u00e1ris sz\u00f3<\/em><\/strong>nak. Teh\u00e1t a kifejez\u00e9s alapjelent\u00e9se egy t\u00f6bb bin\u00e1ris helyi\u00e9rt\u00e9ket tartalmaz\u00f3 sz\u00e1m volt. Pl. 101011011100011101011110111<\/em> egy 27 bites sz\u00f3. Az, hogy ezt, hogyan kell \u00e9rtelmezni, illetve, hogyan kell megfeleltetni egy az \u00e1ltalunk megismert decim\u00e1lis (t\u00edzes sz\u00e1mrendszer) sz\u00e1mnak arra t\u00f6bb m\u00f3dszer is l\u00e9tezik. Ezt sz\u00e1m\u00e1br\u00e1zol\u00e1snak, vagy sz\u00e1mk\u00f3dol\u00e1snak nevezik.<\/p>\n\n\n

(G\u00e9pi) sz\u00f3 – r\u00e9gen<\/h2>\n\n\n

A fenti bevezet\u0151 ut\u00e1n k\u00f6nnyed\u00e9n \u00e9rthet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik a sz\u00f3<\/strong> (g\u00e9pi sz\u00f3<\/strong>) jelent\u00e9se. Minden sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p processzora \u00e9s annak egyes r\u00e9szei meghat\u00e1rozott m\u00e9ret\u0171 sz\u00e1mokkal k\u00e9pesek dolgozni. A sz\u00f3 hossza<\/strong> azt mutatja meg, hogy egy adott sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p h\u00e1ny bites szavakkal dolgozik. \u00cdgy egy mai elterjedt processzor eset\u00e9n ha azt olvassuk, hogy “64 bites processzor<\/em>” akkor ez azt jelenti, hogy az adott g\u00e9p eset\u00e9n a sz\u00f3<\/strong> m\u00e9rete 64 bit. Ez az egyik legfontosabb jellemz\u0151je egy adott sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pnek. Ez nem jelenti azt, hogy ett\u0151l elt\u00e9r\u0151 m\u00e9ret\u0171 sz\u00e1mokat nem tud kezelni, ez csup\u00e1n azt jelenti, hogy a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pen – illetve a processzoron bel\u00fcl – egy m\u0171velet h\u00e1ny bites sz\u00e1mokat tud kezelni.<\/p>\n\n\n

Byte (b\u00e1jt)<\/h2>\n\n\n

Az 1960-as \u00e9vekt\u0151l kezdett elterjedni a byte fogalom haszn\u00e1lata, amely egy 8 bites sz\u00f3t jelent. A 8 bites mikroprocesszorok (pl. 8085, Z80 csal\u00e1dok) elterjed\u00e9s\u00e9vel a byte fogalom sz\u00e9les k\u00f6rben elterjedt, \u00e9s m\u00e1ig az egyik leggyakrabban haszn\u00e1lt kifejez\u00e9s lett. Az 1960-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n, 1970-es \u00e9vek elej\u00e9n r\u00e9szben a 8 bites rendszerek terjed\u00e9s\u00e9vel, r\u00e9szben a C programoz\u00e1si nyelv<\/a> terjed\u00e9s\u00e9vel egyid\u0151ben. Illetve kicsit k\u00e9s\u0151bb az 1970-es \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l a mikroprocesszorok elterjed\u00e9s\u00e9vel (k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 forr\u00e1sok m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s ok-okozati \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket eml\u00edtenek), megjelent egy m\u00e1sik sz\u00f3 (word) fogalom is. Ez egy k\u00e9t b\u00e1jtos (16 bites) sz\u00e1mot jelent, illetve gyakori a duplasz\u00f3 (double word) amely n\u00e9gy b\u00e1jtos (32 bites) sz\u00e1mot jelent.<\/p>\n\n\n

Sz\u00f3 – ma<\/h2>\n\n\n

Ezek megjelen\u00e9s\u00e9vel, \u00e9s elterjed\u00e9s\u00e9vel kett\u0151s jelent\u00e9s\u0171 lett a sz\u00f3 (word) kifejez\u00e9s a sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnik\u00e1ban. Ahol a sz\u00f6vegk\u00f6rnyezetb\u0151l nem k\u00f6vetkezik, hogy a “sz\u00f3” (word) melyik jelent\u00e9s\u00e9t haszn\u00e1lj\u00e1k az adott helyen (azaz a g\u00e9pi sz\u00f3t, vagy a 16 bites sz\u00e1mot) ott k\u00fcl\u00f6n jel\u00f6lik, hogy abban az esetben a g\u00e9pi sz\u00f3ra gondolnak.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A sz\u00f3 (word) fogalm\u00e1t az informatik\u00e1ban t\u00f6bb jelent\u00e9ssel is haszn\u00e1lj\u00e1k. Ez laikusok, s\u0151t kezd\u0151 informatikusok sz\u00e1m\u00e1ra is neh\u00e9zs\u00e9get okozhat. Ezen az oldalon, mivel ez alapvet\u0151en egy informatika t\u00f6rt\u00e9neti oldal, egy r\u00e9gi “klasszikus” jelent\u00e9s\u00e9t alkalmazzuk (g\u00e9pi sz\u00f3 vagyis angolul computer architecture word), melyet a k\u00e9s\u0151bbiekben b\u0151vebben is kifejt\u00fcnk. Bin\u00e1ris sz\u00e1mok A…<\/p>\n

Tov\u00e1bb<\/i><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-136","page","type-page","status-publish","hentry"],"jetpack_sharing_enabled":true,"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/mesz-i.org\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/136","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"http:\/\/mesz-i.org\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"http:\/\/mesz-i.org\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/mesz-i.org\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/mesz-i.org\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=136"}],"version-history":[{"count":7,"href":"http:\/\/mesz-i.org\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/136\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":291,"href":"http:\/\/mesz-i.org\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/136\/revisions\/291"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/mesz-i.org\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=136"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}