Szó

A szó (word) fogalmát az informatikában több jelentéssel is használják. Ez laikusok, sőt kezdő informatikusok számára is nehézséget okozhat. Ezen az oldalon, mivel ez alapvetően egy informatika történeti oldal, egy régi “klasszikus” jelentését alkalmazzuk (gépi szó vagyis angolul computer architecture word), melyet a későbbiekben bővebben is kifejtünk.

Bináris számok

A (gépi)szó fogalmának megértéséhez először a bináris (kettes számrendszer) számok világáról kell néhány szót ejtenünk. A bináris rendszerben az alapegység a “bit“. A bit  egy rövidítés a “binary digit” (binári számjegy) szavakból származik. Egy bit két állapotot tud felvenni, azaz egy biten két értéket tudunk ábrázolni. Legegyszerűbben ez a két érték a 0 és az 1, azonban az informatikában a két érték között nem lehet mennyiségi összehasonlítást tenni (hétköznapi életben, pl. olyan mint a jobb vagy bal oldal)Már a modern számítástechnika kezdetén több megoldás is született arra,hogyan lehet egy tetszőleges mennyiséget (most az egyszerűség kedvéért csak az ún. természetes számokról, azaz a pozitív egészek és a nulla, beszélünk) ábrázolni bináris rendszerben. Arra hamar rájöttek, hogy több bitet kell “összefogni” és több bites kifejezéseket kell erre használni. Eleinte ezt nevezték bináris szónak. Tehát a kifejezés alapjelentése egy több bináris helyiértéket tartalmazó szám volt. Pl. 101011011100011101011110111 egy 27 bites szó. Az, hogy ezt, hogyan kell értelmezni, illetve, hogyan kell megfeleltetni egy az általunk megismert decimális (tízes számrendszer) számnak arra több módszer is létezik. Ezt számábrázolásnak, vagy számkódolásnak nevezik.

(Gépi) szó – régen

A fenti bevezető után könnyedén érthetővé válik a szó (gépi szó) jelentése. Minden számítógép processzora és annak egyes részei meghatározott méretű számokkal képesek dolgozni. A szó hossza azt mutatja meg, hogy egy adott számítógép hány bites szavakkal dolgozik. Így egy mai elterjedt processzor esetén ha azt olvassuk, hogy “64 bites processzor” akkor ez azt jelenti, hogy az adott gép esetén a szó mérete 64 bit. Ez az egyik legfontosabb jellemzője egy adott számítógépnek. Ez nem jelenti azt, hogy ettől eltérő méretű számokat nem tud kezelni, ez csupán azt jelenti, hogy a számítógépen – illetve a processzoron belül – egy művelet hány bites számokat tud kezelni.

Byte (bájt)

Az 1960-as évektől kezdett elterjedni a byte fogalom használata, amely egy 8 bites szót jelent. A 8 bites mikroprocesszorok (pl. 8085, Z80 családok) elterjedésével a byte fogalom széles körben elterjedt, és máig az egyik leggyakrabban használt kifejezés lett. Az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején részben a 8 bites rendszerek terjedésével, részben a C programozási nyelv terjedésével egyidőben. Illetve kicsit később az 1970-es évek közepétől a mikroprocesszorok elterjedésével (különböző források más és más ok-okozati összefüggéseket említenek), megjelent egy másik szó (word) fogalom is. Ez egy két bájtos (16 bites) számot jelent, illetve gyakori a duplaszó (double word) amely négy bájtos (32 bites) számot jelent.

Szó – ma

Ezek megjelenésével, és elterjedésével kettős jelentésű lett a szó (word) kifejezés a számítástechnikában. Ahol a szövegkörnyezetből nem következik, hogy a “szó” (word) melyik jelentését használják az adott helyen (azaz a gépi szót, vagy a 16 bites számot) ott külön jelölik, hogy abban az esetben a gépi szóra gondolnak.

Comments are closed.